Ismét köszönet a felvilágosításért, most már kezd derengeni a dolog.
Szal ha jól értem, akkor eléggé meghatározza a hangminőséget, hogy a jelforrás és a végfok között átmegy-e D/A-konverzión a zene. Ha jól sejtem, gyakorlatilag a mégnesszalag az egyetlen, ahol analóg a forrásjel, és a kazettás walkman elektronikája tulajdonképpen csak ezt erősíti fel, és - igényességtől függően - látja el némi EQ-val. Viszont a discman-ekben, mp3-akban, stb. először analóggá kell alakítani a digitális jelet, és ez sokat ront a minőségen. Tiszta.
Viszont: mitől van az, hogy a walkmen-emben a rádió is sokkal szebben szól, mint az mp3-lejátszóban? Csak mert a rádióadás ugye elvileg analóg (hiszen frekvenciamodulált). Vagy az mp3 lejátszó esetleg feleslegesen digitalizálja?
És mitől van az, hogy azért digitális cuccok is tudnak szépen szólni? Itt most nem a discman-ek általánosan gagyi szintjére gondolok, de mondjuk egy igényesebb hangkártya (Sound Blaster 128 Live mondjuk, vagy valami jobb) elég tisztességes muzsikát tud produkálni a végfokon. Ezek szerint lehet csinálni jó D/A-konvertert, csak meg kell rendesen tervezni és le kell rendesen gyártani, vagy van valamiféle elméleti korlát is arra vonatkozóan, hogy D/A-átalakítással kötelezően vesztenie kell a zenének a minőségéből?
Sokan mondják,hogy milyen gyorsan fejlődik a technika
Igen, sokan bekajálják ezt a marketingmaszlagot. Nekik lehetne javasolni, hogy üljenek be a régi autódba, vagy hallgassák meg a régi erősítőidet.
|