Én már nem is számolom, mennyinél tartok, amiket mind nagyon szeretek.
Abban -szerintem- megegyezhetünk, hogy mindenki tud írni legalább tíz olyan Illés-dalt, amelyiket szeret. A nagy fejtörést az okozza, hogyan tegye sorrendbe őket úgy, hogy mire a végére ér, még egyetértsen saját magával az elejét illetően  Az viszont talán érdekesebb és egyedibb, kinek milyen "élménye" fűződik egy-egy dalhoz. Nekem speciel nincs ilyen, hacsak nem azzal kapcsolatosan, hogy játszottam néhányszor egy párat közülük.
Az utcán
2006. március 16., Kézdivásárhely. Blackbirds és FG-4 buli, na, a dal végén az üres A húr helyett sikerült egy D-t megpengetnem úgy jó parasztosan. Igazából valami elvonta a figyelmemet egy pillanatra (a legrosszabbkor) és hirtelen "oda értem vissza". Szépen szólt... Rögtön jött is az "adekvát" kérdés Lacitól: Zoli, mit iszol?
Kéglidal
Csak akkor bírom számomra is elfogadható módon kiénekelni a "Nem szól ránk a házmester" szólamot, ha előtte való nap sokáig vagyok fent és lehetőleg "komoly" buliban edzem magam. Más kipiheni magát koncert előtti napon, én viszont elkezdem felvenni az "üzemi fordulatszámot".
|
Nekem azt mondták: ELSŐ A MUNKA, AZTÁN A SZERELEM