Az autózás se lesz már soha az, ami volt. Ezt akár más topicba is írhatnám, de ha már itt merült föl...
Azt tapasztalom, hogy minimum 10 évesnek kell lennie annak a járműnek, amin egyértelműen érezhető a mechanika valódi működése és az, hogy ezt a mechanikát én irányítom. Vannak nagyon jó próbálkozások újabban is (pl. Ford Focus), de az igazi vas-a-vason élményt csak régebbi autók nyújtják. Élénken él emlékezetemben a régebbi Swiftem, vagy a két hétre kölcsönkapott Mazda 626, a kétliteres és kilencven (!) lóerős ősmotorjával. Az érzés közös volt: föl sem merült a lehetősége, hogy itt bármi is elromolhat, egyik pillanatról a másikra bemondhatja az unalmast, vagy hogy felvillanó kontroll-lámpák füzérével szórakoztat az autó haladás helyett. Ehelyett minden működik, méghozzá pontosan úgy, ahogy a tervezők elképzelték és amire számít az ember. Szerencsésnek tartom magunkat, hogy jelenleg is van egy ilyen abszolút perfekt, őszinte autó a családban: kedvesem japán gyártású Corollája.
|
