Olvasok most egy nagyon érdekes könyvet: Józsa Erika Metropol-sztoriját és pont olyan részleteknél tartok, hogy milyen szinten volt akkoriban Erdélyben egy lemezt kiadni, mikor konkrétan koncertezni is csak eszkábált kiskocsival vitték a cuccokat egyik faluból a másikba, mert kocsi az akkor naív volt... Biztosan én vagyok lemaradva ilyen téren, mármint a könyvre célozva, hogy még csak most került a kezembe Hál Istennek, kellemesen fogok elmélyülni ezen területen az elkövetkezendő maradék másfél évemben, hihi
|
