Maradandót alkotni? Úgy, hogy fogom magam és végig "skálázok" szenvelgő pofával egy remekművet? Amit hangról-hangra és igazi átéléssel lenne szabad csak előadni. Gondolj csak arra, amit a Queen-dalokkal műveltek, vagy az LGT-re. Agyrém. Sokan álmodoznak arról, hogy ünnepelt sztár lesz belőlük egyszer. Node muszáj, hogy minden ilyen ember az legyen, ha rendelkezik a hozzá szükséges adottságokkal, ha nem? És ha mégis, miért nem tisztességgel, munkával, a művészet és a közönség iránti alázattal és miért sokkal inkább marketinggel és kereskedelmi tömegpszichózissal? Jó, jó, ez az új trend, tudom, nyugodjak bele, de ha én az utca közepére sz@rok és sok pénzért elhitetem mindenkivel a környéken, hogy az nem fekália, hanem önkifejeződés és műveszet, meg érték és tananyag, stb., attól az még szar marad, ha csigalépcsőt is építek belőle, akkor is. Ez itt a probléma.
|