A halállal kapcsolatban civilizációnknak egészen prűd, teljesen illogikus szokásokat sikerült kifejlesztenie. A gyász igazán az, ahogy jó ideig nem tudunk beletörődni a megváltozhatatlanba. És erre még rájön persze az, ahogy ilyenkor előtolul mindaz, amit különböző, nem kevésbé önző okokból nem tettünk meg és már soha nem fogunk tudni megtenni.
Az igazi az, amikor eszünkbe jut az, akit szerettünk és már nincs köztünk és ekkor elmosolyodunk (leginkább csak legbelül), mert jó rá gondolni, mert sok szépet és jót köszönhetünk neki.
|
