Színváltás: |
|
Linkbeszúrás a fórumba - segítség |
cseresznyevirág | Válasz erre (^) (>) (f) 2013.08.11 16:55:31 (V) 1295. |
"- Maga öregember. Tessék engemet elküldeni, mérnök úr! A mérnök papírra vetette a jelentést s odaadta Mózsinak. Mózsi aztán vállára akasztotta vadászmódra a puskáját s elindult lefele. Annyi esze még volt, hogy ne az ösvényen menjen, ahol rendesen járni szoktak, de annyi már nem, hogy elindulás előtt megtudakolja a jelszót. Így aztán alig ért el a bokrokon keresztül a szomszédos rókalyuk közelébe, valaki akkorát ordított rá, hogy majd hanyatt esett ijedtibe. - Állj! Ki vagy?! - Hű, anyád ne sirasson, de megijesztettél - eresztette ki magából a szívdobogást, de a másik nem hagyta szóhoz jutni. - Jelszó! - ordította torkaszakadtából. - Ne bolondozz, koma - kezdte szép szóval -, sze én vagyok, Táncos Mózsi, innen a szomszédbul... - Jelszót - fenekedett egy szikla alól a másik -, mert beléd lövek! - Ne játszadozz már te, sze háború van! - mérgelődött meg erre Mózsi is. - Ki tarthassa eszibe ezeket a bolondságokat, amikor az életire törnek! De reám ne lőjj, mondom, mer én úgy visszalüvek, te, hogy olyat nem láttál! - Maga az Mózsi bácsi? - szólalt meg erre egy szelídebb hang a szikla mögül. - Én hát, istállóját a fejednek." /Wass Albert: Tizenhárom almafa/ |
<< 1 >> |
|