Erős leegyszerűsítése egy helyzetnek. Attól függ, honnan nézem. Valamikor 93 táján adták el a részvények 50%-át a GM-nek, azóta "Opel" a SAAB. De a mai napig nem lett az mégsem. Sokat veszítettek az autóik a korábbi egyéniségből. Viszont, ha megnézzük a sajnálatos trendeket, azt láthatjuk, hogy a jelenlegihez képest vagy teljesen eltűnhetett volna a SAAB, vagy esetleg átalakulhatott volna olyan luxusmárkává, amelyik soha nem lenne megfizethető egy egyszerű halandó számára. De ezek helyzete sem stabil, lásd még pl. Aston Martin, RollsRoyce, Bentley, stb. Így most van egy kompromisszumos, egyes elemeiben erősen opeles, mégis messziről felismerhető és sajátos megoldásokkal rendelkező SAAB. Ami szerintem nagyon nem jó, hogy a csapott hátú "papucs" SAAB 2002-ben végképp eltűnt. Azt nagy dobás lenne visszahozni.
Opel-házassághoz pozitív adalék: Korábban nem léteztek dízel SAAB-ok. Aztán 98-ban a 9-3-at elkezdték a Vectrákba szánt 2.2-es dízellel is szállítani. És milyen jól tették! Azóta is sikertörténet a dízel SAAB, főleg azért, mert a SAAB-ok előnyei mellett az egyébként a márkára jellemzőnek tartott magas szerviz-igény sem akkora.
Olyat meg mutasson már valaki az Opelnél, hogy alapfelszereltség a négy elektromos ablak, meg a digitális klíma! Ja, és több légzsák, mint szállítható személy.
Van egy olyan törekvés autógyártóknál, hogy a prémium-kategóriás autókat minél jobban leválasszák a "fapados" megfejtéseikről. Egyik-másik ezt úgy oldja meg, hogy teljesen más márkanév alatt gyártja ezeket (pl. Toyota-Lexus, Nissan-Infinity). Számomra úgy tűnik, hogy akadnak, akiknél ez meglévő márkák megvásárlása után bontakozik ki, és ezek közé sorolom a GM-nél a SAAB-ot, a Fordnál a Volvot, meg van még néhány.
|