|
Színváltás:
|
|
Válassz topicot:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| << 1 >> |
Színváltás: |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Joly | Válasz erre (^) (>) (f) 2022.05.11 19:45:35 (Sze) 27336. |
| Utibeszámoló. Tibi részletesen beszámolt a hétfői „kiruccanásunkról” Csesznekre. Nem sok mindent tudok írni hozzá. Nekem csak az utolsó napokban derült ki, hogy tudok menni a csapattal. Nagyon korán kellett felkelni, mert korán volt az indulás. Ez annyira nem esett jól. Hátizsákkal, pálinkával, elemózsiával felpakolva indultunk el a kisbusszal. Koncz Péter volt a kapitány a buszban, aki nagyon rendes és türelmes volt velünk. A busz ajtajának kinyitása és becsukása azért gondot okozott néhány klubtársnak. Megküzdöttek vele. Indián és Zsuzsa már Zircen integetve vártak ránk. Zsuzsa ránk bízta a „cseszneki várkapitányt” és sietett tovább. A monostorban nekem nagyon tetszett a gyógynövényszoba, ahol sok, a környéken található gyógynövényeket szárították, amiből gyógyteákat, gyomorkeserűket készítettek. Olyan illat volt a szobában, mintha egy réten feküdt volna az ember és körülötte meg illatoznak a gyógynövények. Cseh Tamás már 13-ik éve nincs közöttünk, de az emlékházban olyan érzés kerített mindenkit hatalmába, mintha még mindig ott töltené az indiántáborba a nyarakat és közben énekelne nekünk. A vendégkönyvbe is beírtuk magunkat, így megörökítettük, hogy ott jártunk. A cseszneki vendégházban rajtunk kívül nem volt más vendég. A házigazda elmondása szerint nyáron sokan mennek, akik szívesen kirándulnak a szép környéken és a várat is megnézik. A lovaskocsikázás nem kicsit volt „rázós”. Az esőáztatta, mély barázdákon úgy begyorsítottak a lovak a lejtőn lefelé, hogy csak úgy dobált minket a kocsi. Nagyon kellett kapaszkodni, hogy ki ne repüljünk a kocsiból. Még jó, hogy ebéd előtt volt ez. Tényleg finom volt a pogácsa, amit a házigazda felesége készített nekünk aznap melegében. Az ebéd utáni borkostolásról én jól lemaradtam, mert a szomszéd házban egy tájház volt, és ott nézegettem a régi ház régi berendezéseit, használati tárgyait. Nagyon tetszett. Becsületkasszás volt. Ilyet Pesten biztos nem lehetne csinálni. Ott természetes, hogy megbíznak egymásban az emberek. Délután Indián külön nekünk kinyitotta a várat és egy tárlatvezetést tartott. Csodálatos a kilátás a várból a környező hegyekre. Indián házát is lehet látni belőle. Zsuzsa még fel is integetett nekünk a vár tetejére. Csesznek egy csendes, nyugodt hely. Mindenki barátságos volt, bár tőlünk zengett az egész falu. A vár bejárása után lementünk Indiánék házába, ahol a régi Pannónia utcai üzlet berendezése, tárgyai, hangulata, illata a régi időkre emlékeztetett a „nyitott udvar”. Késő délután indultunk haza, kalandos utazás után érkeztünk az esti órákba Budapestre. Jól éreztük magunkat, sok-sok élménnyel gazdagodtunk. Köszönjük a szervezést és a vendéglátást Indiánnak és Zsuzsának. Koncz Péternek a fuvart, Tibinek, aki a lelke volt a kis csapatnak. Már van ötletem a következő túrára. 
|
|
| << 1 >> |