Idézet az iwiw "Nagy generáció" fórumáról a beíró (fkj) utólagos engedelmével (DE OLYAN SZÉP):
"Ám fáj a szívem a Beatlesért, de még jobban az Illésért. Hogy ők már soha többé nem állhatnak ki teljes létszámmal. És épp ezért örülök annak a fiatal társaságnak, akik vállalják az örökségüket. Szeretem és tisztelem őket. Nem lehet könnyű nekik a pongók, majkák és okik korában. Hiszen könnyű volna elmászni a könnyű sikerek irányába, mégsem ezt teszik. Miért is tennék, sokkal többet tudnak ennél. Például azt, hogy az említett sztárokra tíz, de már öt év múlva sem túl sokan fognak emlékezni, hiszen az azért kicsit kevés, hogy valaki minden plusz teljesítmény nélkül nyilvánosságra kerüljön, csak azért, mert lehetősége volt rá. Ám azért az Illés kicsit más. Egy lap kicsit viccesen "nemzeti egység zenekarnak" aposztrofálta. Tízes kör. Az! Mondhatnánk, közös nevező az 1945-75 között nemzedékek között. De a fiatalok között is, hiszen FG-4-ék kb. ezután születhettek, és Kata is, aki ráérez az ifjú Koncz Zsuzsára, anélkül, hogy az akarna lenni. T.i. nem kívülről, hanem belülről jeleníti meg. Mit értek ezen? Azt, hogy nem hangjában, előadásmódjában emlékeztet rá, hanem megérzéseiben, és ezt nagyon hitelesnek tartom. "
|