Bródy születésnapjára
Szeretnék Bródy János Tininek születésnapja alkalmából minden jót kívánni. De tényleg, minden jót. Az Illés Klub Baráti Köre mindig szeretni fogja. És még nagyon sokan mások. Ne bánja, hogy a hatalom nem szereti őt. A hazája szereti. És mi is. Lehet, hogy régen rossz lenne, ha a hatalom szeretné őt.
Addig, amíg rendszeresen megtölti az Arénát és az ország összes csarnokát egy szál gitárral, és tízezer ember szívét tudja egyszerre dobogtatni, addig jó érzés töltheti el. A Koncz Zsuzsa koncerttel kapcsolatos hozzászólásomban írtam, hogy Bródynak mekkora mozgósító ereje van. Ezt mutatja az a szavazás is, amit a facebook-on indított és nagy sikere volt a hazaszeretettel kapcsolatban.
Dalaiban már nem kell a sorok között olvasni, hogy a hallgatóságnak el tudja mondani a véleményét. Már leírhatja. És bár nincs Sanzon és Táncdal Bizottság, aki cenzúrázná, a média egyszerűen nem játssza a dalait. Lemezei mégis gyorsan „arannyá” változnak.
Egyszer megkérem őt, hogy magyarázza el nekem, hogy hol tartunk most a Kondratyjev ciklushosszban.
Kívánom, hogy még nagyok sok „Ráadás” koncertet adjon, ahol emberek tízezrei énekelhetik vele együtt, hogy „zik…zik…zik…”
És végül még egy mondat a születésnapjára:
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
(Edward J. Stieglitz)
|
