Ha jól emlékszem Spéci írta nemrég, hogy őnála mindig éppen más a három kedvenc. Még jó, hogy van miből választani....
Természetesen nekem is vannak kedvenceim, de inkább úgy közelíteném meg, hogy kb. egy kezemen meg tudnám számolni azokat az Illés-számokat, amelyek kevésbé tetszenek. A kevésbét nem udvariasságból mondom, mert olyan nincs, ami nem tetszik. Erről jut eszembe, mondjuk ma még egy dalra azt, hogy szám? Mintha kiment volna a divatból, anno pedig emlékezetem szerint nem dalok, hanem számok voltak. Ez nyilván a zeneszámból rövidült meg. Persze szebb is, hogy dal, mint, hogy szám! Na ennyit a nyelvészkedésről!
|
