Kedves Mindenki!
Olyan jó olvasni a visszajelző sorokat, azt, hogy nincs korosztályi lehü….zés, elkülönülés, olyan jó a sok fiatallal találkozni, még így sorokban is.
Muszáj elmondanom nektek a tegnapi napot. Először is Szörényi Leventét hallgattuk, vele beszélhettünk egy könyvesboltban, dedikálás, kis laza együttlét közben. Beszélt az Árpád népéről, de a többi művéről, még a szeretett Kőmíves Kelemenről is, és annyi mindenről, az ásatásokról, a Márai műről (Mennyből az angyal), amit megzenésített „56” emlékére, és reményeink szerint Ő fog előadni, stb. stb. Csábítottuk, hogy utána jöjjön velünk a Závodi bulira, s bár felcsillant a szeme, de holmi bevásárlási kötelezettséggel kitért, amin jót bazsalyogtunk.
Szóval mielőtt egy sort írnék a Zazskó-Cream-Clapton buliról, el kell mondani nektek, hogy ott találkoztunk az egyik legnagyobb élő rokker szövegíróval (aki mellesleg civil szakmájában is szuper) Horváth Attilával. Nagyon-nagyon kedves volt, és annyit szólt, hogy a Gittinger csak hívja őt, és szívesen jön hozzánk az Illés klubba. Szóval Tibikém, nem lehet olyan helyre menni, ahol téged nem szertettel említenek, és egy szóra jönnek, mint ahogy ez eddig is volt.
Kérlek Tibikém, hívd el ezt a csoda embert. Te olyan jó kis beszélgetést csinálnál vele, aminek mind örülnénk. A Bródy is nem egyszer emlegette már, és nem is akárhogy.
Szóval visszatérve a Závodira. Erről nem is tudok mást mondani, csak közhelyeket. Higgyétek el fantasztikus volt az a három ember, de nekem persze leginkább a Závodi Zacskó Janó.
A bulin Tóth Ági, Isti, Merényi és Izafé voltunknégyen a klubból, és hárman „öregek” visszarepültünk egy kicsit, és előre is, mert gondoltunk a nyári Clapton koncertre.
Évi.
|
