Kedves Tibi, először is köszönöm Neked a kedves meghívást a vasárnapi Illés klubba, ami valóban remekbe sikeredett délután ill. este volt, kitűnő hangulattal, valamint minden segítődnek és szervezőnek, hogy a mai nehéz körülmények közt is ilyen ügyesen, lelkesen és kitartóan életben tartjátok a Legendát, ami a fiatalságunk volt, sőt, a mai életét is szinte új mederbe terelitek a klub és a tagok működésével. Bár a régi csapat ma már sosem lehet teljes, és nem csak a sajnálatos halálozások miatt, de azért nyilvánvaló, hogy a klubban mindenki megtalálhatja a szívének kedves emlékeit ugyanúgy, mint az egykori nagy kedvenceink mai munkásságának eredményeit. És hát egy korosztály fiatalodik vissza itt úgy látom klubnapról klubnapra.
Mindenesetre a Shades-zenekar fergeteges zenéjére úgy táncoltak az egykori Illéses tinik már nagyszülőkként akár, hogy a mai valóságsós-narkós-celebes stb. fiatal generáció megirigyelhetné a temperamentumot.
Levente témája olyan határokat és korlátogat feszeget, ami megérne nagyobb közös duma-alkalmat is. Én a (bevallom) sajnálatos késésem okán a kiadványból pótlom a kimaradt infókat, de örültem volna, ha a skubicsek által megadott link megnyílt volna és kényelmesen meg lehetne hallgatni az előadást, különös tekintettel Levente beszédben is zengő orgánumára, de látom, a felmerülő akadékok megint nagyobb súllyal nyomtak a latba, mint az a tény, hogy ez a klub az e téma és az ehhez kapcsolódó művészemberek tevékenységének nyomonkövetésére alakult, s mint ilyen, szűkebb érdeklősési körben mozog és elbír bizonyos klub-kiváltságokat a többség javát szolgálva, s nagyobb-komolyabb érdekeket oly nagyon mégsem sértve ezzel. De ha nem, hát nem.
Én csak most tudtam beloholni ide, mikor már mindenki elmesélte az élményét, viszont bővebb élménybeszámolót tartottam a fb-os Koncz-csoportomban, mivel ők nem voltak jelen, míg az itt lévők java része részese volt az eseményeknek. Persze a távolmaradók és az utókor se elhanyagolható szempont, már ami a beszámolót illeti.
Számomra az FMH erősen szocreál miliője is hangulatteremtő erővel bír, hatására előnyomakodtak bennem azok a kamaszkori emlékek, mikor talán két alkalommal eljutottam ide a hőn áhított körterembe (egyiken épp elmaradt az Illés) és szomorúan konstatáltam, hogy ez az a híres Illés-klub, amiből én kimaradok mert nem engednek el. Most így közel 40 év késéssel, és nem is Illés LP-re, de mégis kaptam egy aláírást Leventétől, még ha nem is ment már olyan könnyen, mert nem lát jól írni.
|