|
Színváltás:
|
| << 1 >> |
| etzilburg | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.09.05 08:15:16 (K) 3596. |
| "egy A-dúrban használatos G# hang nem volt azonos egy Esz-mollban előforduló Ab hanggal." ugye mindenki érti  na azé'... 
|
|
| Előzmény: 3586, benzol | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.09.04 22:12:06 (H) 3587. |
| Amúgy meg ha megnézed a kvint-kört, akkor egyértelművé válik, hogy mit lehet érteni "értelmetlen" hangnemeken: Amik túl lennének már azon a ponton, ahol a kör összeér alul. | |
| Előzmény: 3586, benzol | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.09.04 22:10:06 (H) 3586. |
| Ennek van egy "kevés" irodalma, itt most pl. jöhetne egy szép hosszú leírás a különböző frekvenciákról és hogy mi hogyan viszonyul a másikhoz (milyen arányokban), melyek közül a legismertebb az oktávnak az 1:2 aránya. De az összes többi hangközt ilyen törtekkel lehet definiálni. Namármost J.S.Bach és a "jól temperált zongora" nevű találmánya óta mondhatjuk azt, hogy a D# azonos az Eb-vel, már ami a hangmagasságot illeti. Ez viszont addig nem így volt, Bach nagy találmánya abban volt, hogy kitalálta azokat az arányokat és hangmagasságokat, amik mégsem hangzanak hamisnak. Illetve vannak egészen vájt fülüek, akiknek ez a skála hamis. Na mindegy, a lényeg az volt, hogy különböző hangnemekben íródott művekhez nem kellett áthangolni a hangszert (csembaló), amin addig pl. egy A-dúrban használatos G# hang nem volt azonos egy Esz-mollban előforduló Ab hanggal. | |
| Előzmény: 3578, erga | |
| erga | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.09.04 20:35:33 (H) 3578. |
Na jó, nem mondom, hogy semmi közük sincs egymáshoz (mert természetesen van), csak én úgy hallottam valahol (nagyképűség lenne azt mondtani, hogy "azt tanultam"  ), hogy különbség van a kettő között, és hogy a D#-dúrnak nincs igazán értelme. Ebben szeretnék világosabban látni.
|
|
| Előzmény: 3574, ali | |
| << 1 >> |