Hahó gyerkek!
A klubújsággal kapcsolatban lenne egy észrevételem; tegnap kicsit pesszimistábbá váltam ezügyben.
Történt ugyanis, hogy elkezdtem szkennelni azt az Illés Klub-archívumot, amit Tibi adott pénteken. Rengeteg újság, fénykép, írás, meghívó, beszámoló, stb. van a csomagban, a '70-es évek elejétől egészen napjainkig. Beleolvastam az újságcikkekbe, és valami fájdalmasan nagy volt az a kontraszt (inkább szakadék), ami azokat a cikkeket elválasztotta a maiaktól. Azt kell mondanom: a '70-es években még tudtak újságot írni. Mára sajnos elfelejtettek. Gyakorlatilag mindenki. Megdöbbentőek voltak pl. a jóval több, mint 30 éves Fonográf újságban olvasott cikkek: akkoriban még TISZTELTÉK az interjúalanyt a zsurnaliszták, érdekes, sőt: izgalmas, nagyon színvonalas cikkek születtek (komolyan mondom, sok-sok éve nem olvastam olyan izgatottan cikket, mint tegnap), tárgyi tévedés szóba sem jöhetett, a cikkek hangvétele kedves volt, és igyekezett megfelelni az olvasótábor igényeinek - nem pedig a profit volt az egyetlen cél. És bizony félek, hogy azt a fajta hangulatot ma már senki sem tudja visszahozni. Félreértés ne essék: nem a "régi szép idők" mozgalom beszél belőlem, hiszen akkor még messze nem éltem, nem is tapasztalhattam meg semmit abból a korból; és azt hiszem, teljesen objektíven vettem kézbe azokat a cikkeket. De rögtön elvarázsolt a hangulatuk - mindenféle előítéletek nélkül.
Nem folytatom, a mondanivalóm lényege úgyis elég világos (remélem) - aki nem hiszi, annak majd megmutatom ezeket a papírokat.
Tibi, már csak ezért is köszi! 
|
