|
Színváltás:
|
| << 1 >> |
| erga | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.04.09 08:35:35 (V) 891. |
Oké, jogos, felnyomtam 600-ra a "max_execution_time"-ot.  Legközelebb tehát nem lesz ilyen gond. A felvétel nagyon király, valóban aranyat ér. Megkérdezem Indiánékat, mehet-e a honlapra. |
|
| Előzmény: 888, Lilluka | |
| Lilluka | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.04.08 23:34:40 (Szo) 888. |
| Köszönjük szépen. "Oly jól esnek az ilyen szavak..." Lámpaláz, az meg milyen  ?! Na jó, az igazság az, hogy nagyon-nagyon izgultunk az elején, sőtt... de amint elkezdtük, ez az izgalom azon nyomban elszállt. Alig vártuk már, hogy "átnyújthassuk" Bródy Jánosnak az ajándékunkat. Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen meglepit szerezhettünk Neki és persze Nektek is, hiszen Ti sem tudtatok róla. Teljes mértékben azonosulni tudtunk a szerepünkkel, mármint ami a Nagyok iránti tiszteletet, szeretetet, rajongást illeti. Nem volt szükség "rájátszásra". Erga: megpróbáltam feltenni a felvételt, de nem sikerült  . Valami olyasmi volt kiírva, hogy túlhaladja a 300 másodpercet (na, ezt jól megaszontam). Lilike: szerintem nagyon sokan küszködünk ezzel a "problémával". Én bízok abban, hogy Illésék érzik azt, amit mi mindannyian érzünk irántuk, ami nem egyszerű rajongás, hanem ahogy már korábban is említettem: Tisztelet, Szeretet, Megbecsülés,... |
|
| Előzmény: 883, erga | |
| erga | Válasz erre (^) (>) (f) 2006.04.08 19:17:37 (Szo) 883. |
| No kérem szépen, most van végre időm írni, úgyhogy a tegnap este margójára: először is egy állati jó buli volt. Másrészt: az előadások, fellépések színvonalából, a belőlük áradó lelkesedésből és adni akarásból szerintem világosan látszik, hogy akik tegnap este bármiféle produkcióval előálltak, igen komolyan tisztelték, szerették azt a személyt, akinek szánták azt – ami persze nem véletlen. Ez valahol természetes is, csak jó volt látni, hogy Tinibá elévülhetetlen érdemeinek egyik velejárója, ahogy tegnap felköszöntöttük Őt – egy olyan személyt, aki (saját elmondása szerint) „kenyere javát már megette”, legszebb dalait már kottára vetette, legszebb szövegeit már megírta. Általánosságban egy ilyesvalakiről azt is gondolhatnánk, a feledés homályába merül(t). De Tinibá nem, sőt. És pont erről a „sőt”-ről szólt a tegnap este: az, hogy ennyien és ilyen lelkesedéssel köszöntik kedvencüket, mindent elmond róla, és jelenkori értékéről is – nem csak a köszöntőkről. Tinibá még mindig tini, még ha már bá is.Minden fellépés jó volt, hisz egyrészt kiváló zenészek, zenekarok, humoristák adták elő őket, másrészt pedig lelkesen, az ajándékozni akarás szándékával léptek a mikrofon mögé. De azért egy előadást mégis kiemelnék a sok nagyszerű közül: a Lányokét. A meglepetés ott kezdődött, hogy az egészről semmit sem tudtam  , de persze így volt a leghatásosabb. Aztán: a legnagyobb gratulációm azért jár, mert a lámpalázból (már ha volt egyáltalán), semmi sem látszott, nagyon lazán, ütősen, színvonalasan előadtátok a dolgot, a közönség már az első percben is többször hangosan nevetett; nagyon jó hangulatot tudtatok csinálni, mindenki Rátok figyelt, egyszóval: nagyon jó előadás volt, másfelől pedig azért jár gratuláció, mert ilyen rövid idő alatt tökéletesre szervesztétek a prodáksönt, hibátlanul előadtátok, megszerveztétek (valószínűleg sokszor el is próbáltátok), és legalább akkora jókedvet okoztatok a közönségnek, mint az ünnepeltnek.És ez tényleg nem nyál akart lenni, egyszerűen nagyon tetszett az a fajta laza, de igényes humor és a gördülékeny, jól szervezett, szuper előadás. Egy hátulütője van csak a dolognak: mostantól jó, ha vigyáztok, mert ennyivel magasabban van a mérce.  Végül, de messze nem utolsósorban köszi Indiánnak, Tibinek a nagyszerű szervezést, Oszinak a szokásos áldozatkész fotózást – és még valakinek valamit, amitől nagyon jól éreztem magam, de Ő úgyis tudja.
|
|
| << 1 >> |