Úgy tűnik minden évben valami szomorú dolog történik velünk, kluboschokkal. Nagyon nehezen fogadtam el, hogy nincs Körterem, most pedig egy újabb rossz hírt kaptunk.
Az ILLÉS szívemnek mindig olyan kedves volt, hogy sokáig elutasítottam még azt is, hogy más előadóktól hallgassam a dalaikat. Persze az idők folyamán sok minden megváltozott. Az FG-4-et Lajos temetésének napján hallottam először játszani. Becsuktam a szemem és valami hihetetlen öröm töltött el, mert visszarepítettek jó pár évtizedre és újra az ILLÉS-t hallottam. Köszönöm Nektek fiuk.
Nem is értem igazán a döntéseteket - talán nem is kell -, de mint Téhájé mondta, kénytelenek vagyunk elfogadni.
|