Nem baj, én szeptember végén, egy szép őszi napon bakancsot húzok és felkerekedem majd a Pilisbe egymagam (mint ahogy az élet útját is magam jártam), és közben az alábbi dalokat dúdolgatom:
"Nincs már előttem más
csak a tiszta ég, csak a tiszta ég
Nincs már mögöttem más
csak a tiszta ég, csak a tiszta ég
Nincs már felettem más
csak a tiszta ég, csak a tiszta ég
Nincs már alattam más
csak a tiszta ég, csak a tiszta ég."
"Ez már az ősz, és te úgy érzed, fáradsz már
szívedben még valahol egy régi dallam jár..."  
|
