|
Színváltás:
|
| << 1 >> |
| Fórum - Illés Klub - Vendégkönyv | |
| Illésfan | Válasz erre (^) (>) (f) 2013.08.19 19:34:12 (H) 24340. |
| Galla Miklós interjúja Terry Jonesszal Találkozás egy volt Monty Python-taggal 1992 júliusában már goldoztam a Monty Python-sorozat fordításán. Akkor - tehát nyolc hónappal a magyarországi sugárzás megkezdése elôtt - találkoztam Terry Jones-szal, a csoport egyik alapítójával londoni házában. -Gondoltátok volna 1969-ben, hogy amikor elkezdtetek próbálni, hogy amit felvesztek, 24 évvel késôbb Magyarországon látható lesz? -Még azt sem hittük, hogy Amerikába eljut. Bár elég nagyképűek voltunk; úgy éreztük, a leghumorosabb tévéműsor lesz a miénk. Arra törekedtünk, hogy minden egyes műsor másmilyen legyen, és hogy sose lehessen elôre kitalálni, mi következik. -Amikor nézem a Monty Pythont, az az érzésem: nem angol, hanem univerzális produkciót látok. -Ez azért van, mert nem kötôdtünk szorosan sem helyhez, sem idôhöz. Ha mégis megemlítettük egy miniszter - például Reginald Maudling - nevét, akkor sem konkrétan ôt, hanem az általa képviselt embertípust, "a" politikust akartuk megidézni. Nem szándékosan törekedtünk az egyetemességre, inkább ösztönösen tartózkodtunk az aktualitásoktól. -Az utolsó hat részben soványabbank tűnsz, mint a korábbi 39-ben... -Igen, mert lefogytam. Azt hiszem akkoriban próbáltam a koleszterinszintemet lejjebb vinni, és a kúra súlyvesztéssel járt. Ezenkívül a feleségemmel szakítottunk két-három hétre, s így szüneteltek a közös nagy evések. -Milyen érdekes visszajelzést kaptatok a sorozat hatásáról? -A legszebb dolgot egy áltlános iskolai tanárnôtôl hallottam. Azt mesélte, hogy a Python népszerűvé válása után a tizenéves fiúknál észrevehetô volt, hogy nem agresszivitással, hanem "hülyévé" válással, abszurd viselkedéssel igyekeztek kitűnni. Tehát az erôszakot "marhasággá" változtattuk, s ezt nagy eredménynek tartom. -Amikor a sorozatot készítettétek, barátkoztatok is egymással? -Igen, persze. Terry Gilliamet és Michael Palint a mai napig is a legjobb barátaim között tartom számon. Például holnap Gilliammel vacsorázom. Michaellel, aki a legrégebbi barátom, squasht szoktunk játszani. Johnnal és Eric-kel, ha nem is rendszeresen, de találkozgatunk. -Van rá esély, hogy még csináltok valamit? -Nem hiszem. Michael és én szerzôtársak voltunk, de ennek vége, mert hat-hét éve megpróbáltunk egy filforgatókönyvet írni együtt, és már nem működött a dolog. -Ha eszedbe jut egy képtelen, abszurd ötlet, hova tudod elhelyezni? -Néha írok a The Guardian című lapba. De groteszk ötleteim inkább csak akkor szoktak lenni, ha ilyen szándékkal leülök az íróasztalhoz. -A Python-sorozat óta te és kollégáid mintha kevésbé abszurd dolgokkal állnátok elô. Az életkorotok az oka, vagy valami mas? -Ami engem illet: a Python-műsorok szertelen szerkesztése után érdekelt, hogy el tudok-e mesélni egy történetet filmen. És persze amikor az ember egyedül dolgozik, nem ugyanolyanokat akar létrehozni, mint egy hatfôs csoport tagjaként. Mi bármit csinálunk, a Pythonhoz hasonlítják, ezért igyekszünk attól minél eltérôbbet alkotni. Az én Erik a viking című filmemrôl azt hitték, vígjáték, pedig én gyerekeknek szóló fantáziafilmnek szántam. -Saját jeleneteid közül melyik a kedvenced a sorozatból? -A spanyol inkvizíció és az a kis rövid, amelyikben Szvjatoszlav Richter egy zsákban zongorázik. |
|
| << 1 >> |