|
Színváltás:
|
|
Válassz topicot:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| << < 1 2 3 4 5 >> |
Színváltás: |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fórum - Illés Klub - Műszaki dolgok | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.09.16 21:40:05 (V) 77. |
| Egyébként arról lehet szó, hogy pár év alatt nagyon sokat fejlődtek a digitális gépek, és van már egy olyan kategória, ami még nem DSLR, de igen komoly felbontással és szolgáltatásokkal bír. Asszem, a Samsungnak van 15x-ös optikai zoom-mal gépe, ami tényleg brutális. Én a 12x-es Panasonic-kal tudtam frankón portré-jellegű képeket készíteni Háromszéken, az "Egy a nép, egy a magyar" előadáson, kb. 20-25 méterre a színpadtól. Hopp, jut eszembem, Panasonic: képstabilizátor szinte mindegyikben van már, ami pont a fentebb említett, nagy záridős felvételeknél (Háromszéken 1/10 és még hosszabbak is voltak) adnak nagy segítséget, hogy mégis éles képet kapjál. Szóval, én azt vennék. Hahó, Erga mester, ezt Neked írtam 
|
|
| Előzmény: 75 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.09.16 21:36:20 (V) 76. |
| Én egy Weltaflex nevű tükörreflexes (!) géppel kezdtem a "pályafutásomat", 6x6cm-es képeket készített. Drága jó anyai nagyapám tanított meg a fotózás rejtelmeire, sok könyve is volt. Ő maga keskenyfilmezett is, normál, majd super 8-as filmre (még régebben 16mm-es filmre, sőt, 9 mm-esre is, ennél, középen volt a perforáció). Na, szóval ez a Weltaflex volt olyan, hogy felülről kellett belenézni, és a valós képet láthattad benne (tükörreflex, ugyebár), szóval azzal szép éles képeket tudtam készíteni. Két objektívvel rendelkezett, ezzel asszem a zoom-ot lehetett "kiváltani". Nagyon szerettem azt a gépet, valahol meg is van még, csak rossz. Egyszer biztosan megcsináltatom majd. Aztán kaptam egy Beirette VSN nevű NDK-s kisgépet, természetesen minden manuális volt rajta, nagyon szép képeket tudtam vele készíteni, akkoriban még sokat jártam a Bükkben, szóval téma is volt. Van egy Zenitem is, ami egy nagyon komoly gép, de ezt már akkoriban vettem, amikor a digitális gépek kezdtek valóban elterjedni. Lusta disznó vagyok, ezért nem használom, mert már a Panasonic a favorit nálam. Épp ma történt, hogy készítettem úgy képet, hogy teljesen manuális beállításokat alkalmaztam. Vízen volt a "tárgy" (egy faág és kacsák), de a fényviszonyok miatt az automatikus beállításokkal nem lehetett szép képet készíteni (a tárgy árnyékban volt). Kézivel, hosszabb záridőval viszont a kacsák "pofája" jól kijött, az meg kit érdekel, hogy a víz körülöttük túl világos  Szóval, az a nagy helyzet, hogy technika ide vagy oda, ha nem tudod, hogy mi miért törétnik és mit lehet megcsinálni a gépeddel, akkor hiába minden, nem fogsz tudni igazán szép képeket készíteni, illetve sokszor igen, de épp a necces helyzetekben nem. |
|
| Előzmény: 75 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.09.16 18:54:58 (V) 73. |
| Én, amikor az első digitális gépemet vettem, abban gondolkodtam, hogy jó objektívje legyen. Miután az ilyen-olyan gyártók saját lencséit nem ismerem, arra jutottam, hogy vagy Sony, vagy Panasonic lesz a dologból, mivel ezek (előbbi nem mindegyik, utóbbi valamennyi modelljénél) nem saját, hanem elég komoly nevek produktumait tették bele gépeikbe. A Sony a Carl Zeiss, a Panasonic pedig a Leica objektívjeit használja. Nekem még az volt egy szempont, hogy milyen kártyára dolgoznak, végül emiatt (is) döntöttem a Panasonic mellett, mert az a sokkal elterjedtebb (és jobb) SD-t támogatja, míg a Sony a saját fejlesztésű (következésképp más márkánál nem megtalálható) xD-t. Nem bántam meg. A leírást egyébként kiegészíteném a nem tükörreflexes, de az általad leírt csúcskategóriánál magasabb kategóriával. Ilyen pl. az a gép is, amit mostanában használok, egy Panasonic DMC-FZ50. 10Mpixel felbontással, 12x-es optikai zoom-mal bír. Teljes automatika, de akár teljes kézi beállítás is lehetséges, mozgókép (nagyon jó kép nagyon jó hanggal!), miegymás. Mostanában 120 ropiért láttam már, ez mondjuk baráti ár, ha van rá ennyi. A 30ezerbe a Panasonic DMC-LS60-a belefér, az Extreme Digital-nél láttam is. 6Mpixelt tud, 3x-os optikai zoom-mal. Itt a link Az igazság az, hogy ha tudsz rá kicsit többet szánni, akkor megéri egy komolyabb masinát venni, mert rosszabb fényviszonyoknál már nehéz egy ilyennel jó képet csinálni. De ez igaz a kategóriában az összesre. |
|
| Előzmény: 71 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.09.16 15:41:26 (V) 69. |
Ha az átlagnál jobb a reflexed (és nincs refluxod, haha ), az egy dolog. Igen, valahol ott van a kutya elásva, hogy másokat megölhetsz. Kicsit profán, de ez van. Másnak ugyanis nem biztos, hogy olyan jó a reflexe, vagy épp fáradtabb a szokásosnál. Hopp, fáradt Te is lehetsz és az sem biztos, hogy észreveszed, amikor ez nagyban lassítja a reflexedet. No, lényeg az, hogy az a másik, aki jön keresztbe, vagy tökmindegy hogy, az nem fog időben észrevenni Téged, mert esélye sincs, ugyanis azért van a sebességhatár (többek között), hogy az adott útszakaszon az adott ívviszonyok és egyéb tereptárgyak között is biztonságosan észre lehessen venni a közlekedés többi résztvevőjét."És fejlettebb országokban (figyelsz, Zsófi? ) miért nincs sebességkorlátozás pl. az autópályákon?" Azért nincs, mert van. Egyedül Németországban van az, hogy nincs általános sebességhatár az autópályákon, van viszont kitáblázva, egyre több helyen. Szegény jó germánok visszasírják már azokat az időket, amikor volt sebességkorlátozás. Szóval, nem ez az út. Olyan országokban, ahol Trabantot nem láttak sosem a közutakon, ott is 50km/h és 130km/h van, érdekes módon. Semmi köze ennek a járművek műszaki fejlettségéhez. A helyzet egyébként az, hogy ahogy fejlődnek a járművek, úgy nő a balesetveszély, egyfelől azért, mert az ember mégiscsak gyarló és buta, aztán addig megy, amíg már nem kellene (mert az erős géppel meg tudja tenni, egy idő után pedig a fizika győz a technikával szemben), másfelől pedig a sebesség-különbségek miatt (autópályákon főleg, ott szinte csak utoléréses balesetek vannak). Noigen, autópálya. "Kedvencem", amikor megyek pl. 130-cal, mert azt szabad, meg kényelmes is, és utolérek valakit a külső sávban, aki mondjuk csak 110-zel megy. És ahogy előzöm, feltűnik egy állat (már bocsánat, de az) a belső sávban és villog, tol lefele, stb. Az ilyen arcok szoktak aztán hőbörögni, hogy minek megyek ki előzni, amikor pedig látom, hogy ő jön. Na, épp ez az, hogy nem látom. Meg ő sem lát engem, hogy elkezdtem az előzést, mivel gyorsabban jön a megengedettnél, mint amire a sztrádát tervezték (tervezési sebesség), és nem is láthatjuk egymást időben. És akkor ez még szerencsés eset, lehetséges olyan is, hogy már korrigálni sem tud egyikünk sem idejében, persze mindezt az ő hülyesége miatt. Na, ezért is be kellene tartani a sebességhatárokat. Abban egyetértek, hogy egyes rossz szabályok rontják a jogkövető magatartást, de az nem igaz, hogy annyira rossz szabályozások lennének, mint ahogy azt a közhangulat jelzi. Épp csak arról van szó, hogy a társadalom és annak normái, meg egyáltalán, az együttélés szabályai rendszertől függetelenül megvannak és be kell tartani őket. A szabadság nem jelenti, nem jelenthetné azt, hogy ezekre sz@rni lehet széles ívben. |
|
| Előzmény: 67, erga | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.09.16 11:41:51 (V) 66. |
| Kicsit sarkítva a sebességkorlátokhoz való viszonyulást: Ha kint van pl. egy 30-as tábla, az nem azt jelenti, hogy 35-tel biztosan fejreállsz, vagy elgázolsz valakit. Csak épp jóval könnyebben állhat elő olyan helyzet, amikor nem tudsz megállni időben, stb. Tehát, ha sikerült a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel abszolválni egy ilyen szakaszt, akkor a helyes következtetés nem az, hogy az a korlátozás marhaság, hanem az, hogy mákod volt. Ja, 90-es határnál 97-tel még épp nem izélnek meg, 10%-kal "dolgoznak" a mosoly albumánál. |
|
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.09.16 11:39:00 (V) 65. |
| Hmm, hmm. A fizika, de még a sors sem nagyon ismer olyat, hogy valaki érti a szakot, vagy sem. Ezzel azt akarom mondani, hogy a lényeg itt nem az, hogy valamelyikünk ért hozzá, vagy sem, attól az még úgy van. Nem vagyunk dongók, vagy mi, akik ha ismernék a fizikát, nem tudnának repülni Két dolgot összemosol, és ez egyébként általánosan jellemző (nem Rád, hanem az ellenérvelőkre): Az egyik az indokolt és jogszabályban /1/1975. (II.1.) KPM-BM közös rendelet, fedőneve: KRESZ/ lefektetett, folyamatosan felülvizsgált, néha politikai okokból /népszerűséghajhászás/ módosított sebességhatárok rendszere, a másik pedig az ilyen-olyan okokból kitett és kint hagyott korlátozó táblák. Utóbbiak esetében sem vagyok mindig biztos, hogy teljesen indokolatlanok, de az sajnos igaz, hogy az útkezelők is tojnak rá (majd összeszedjük egy hét múlva, ha arra járunk), továbbá arra is van elég muníció, hogy belássuk, a rendőrség egy velejéig korrupt intézmény (ennek okait és a megoldásokat most ne elemezzük). Tehát, a sebességhatárokat nem kellene bántani. Azt rendesen el tudom képzelni, hogy korábbi sebsséghatárokhoz (pl. lakott eterületen 60) igazíthatták járművek nyomatékváltóinak az áttételeit, néha a jogszabályok képesek befolyásolni az autóipar irányait (lásd még súlyadó és az 1380 köbcentis dízelek jelenségét). Ez azonban nem ment fel az ilyen szabályok alól. Kellemetlen, elhiszem. Erga! Te egy értelmes pacák vagy. hajam szála égnek áll, amikor olvasom, hogy mennyivel mentél, de nem ez döbent le, hanem az az érvelés, hogy "mindig meg tudtam állni", meg hogy "a legkisebb problémát okozott volna a sebességtúllépés". Persze, hogy mindig meg tudtál állni... eddig. Itt vagy, élsz, eddig még nem történt semmi. Tudom, más hibájából is meg lehet halni az utakon, de saját hibából még könnyebben. És akkor most írhatnék neveket, akik nem számolhatnak már be ilyen pozitív "mérlegről". Semmiről sem, mert már nem élnek. Egyszer nem éltek túl egy apró hibát. És nem az a hiba önmagában, hogy gyorsan hajtasz. Viszont a váratlan helyzetekben csökkenti a korrigálás lehetőségét és súlyosbítja a bekövetkező baleset következményeit. Gondolj bele: Halálos balesetet csak egyszer szenvedhetsz életedben. |
|
| Előzmény: 63, erga | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.12 13:04:42 (Csü) 53. |
| Az egy jó kis épület. Az alagsorában van egy CO2 lézer, a 90-es évek elején még a legnagyobb teljesítményű ilyen szerkezet volt az országban. Öklömnyi vastag plexiket szabdaltak vele tudományosan
|
|
| Előzmény: 49 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.12 12:44:08 (Csü) 42. |
| Yeeee, kényszeroldás... számlált, naplózott cucc... Ja, igen, a tanszéken van egy Domino-pult, számítógéppel szimulált állomással. Azon is vizsgáztunk. Aztán megkértük, hogy a négy bejáratra küldjenek vonatokat. Jól összeütköztettük őket  Egyébként több európai vasútnak készítettek Domino-sszimulátort a tanszéken, a monitoron látható a kezelőpult rajza, szabadon bármilyen állomsát létre lehet hozni rajta. Oktatási céllal készült, a bakterokat azon képezik és vizsgáztatják. Zseniális. Emlékszem, a 90-es évek elején 20 colos monitorokon dolgoztak a fejlesztők, el sem tudom képzelni, mennyibe kerülhettek azok akkor. |
|
| Előzmény: 39 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.12 12:40:45 (Csü) 41. |
| Egyetemen volt egy féléves házi, ilyen Domino cuccot tervezni kétvágányú vonalra, négyvágányú állomással. Teljes kapcsolási rajz, minden, ami kell. Aztán abból vizsgáztunk. Hőgye tanárúr (legendás név a szakmában) a 4-esért "odatett egy kétforintost" valahova (valamit rövidre zárt) és megkérdezte, hogy ilyenkor mi történik. Az 5-ösért mondott valami történést, azt kellett megmondani, hogy hova tette a kétforintost. Szép szakma a vasúti biztosítóberendezés, csak a MÁV ne lenne olyan csúnya... |
|
| Előzmény: 39 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.12 12:30:35 (Csü) 38. |
| Ja, kinduló és végponti állomás: Alapjában véve Budapest felől kell nézni, amúgy pedig egyszeri kijelölés kérdése. Onnan nézve bezsélhetünk jobb és bal vágányról is, ha van kettő, persze Az állomási vágányok számozása pedig a felvételi épület felől történik. Vannak érdekes állomások, ahol látszólag fordítva van, pl. KöKi, ott a legtávolabbi vágány az 1., de ez azért van, mert korábban a túlsó oldalon volt a felvételi épület. |
|
| Előzmény: 34 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.12 12:28:05 (Csü) 37. |
| Nem lényeges, csak hát épp 22-es csapdájában vagyok. Nem tudom bejelenteni a hibát, mert a hibabejelentő felület nem működik. | |
| Előzmény: 35 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.12 12:27:27 (Csü) 36. |
| Nem nagyon tudom ezeket. A jelfogó húz, az addig rendben van, tehát ott egy elektromágnes, megkapja a naftát (záródik az áramkör), és akkor "húz" a mágnes. Amikor megszűnik a táp, akkor "ejt" a mágnes, ez fizikailag is lefele mozgást jelent. A vágányfoglaltság olyan primer információ, amit nem lehet máshonnan származtatni, csak onnan, hogy a tengely rövidre zárja a két sínszálat, ott ezüstözött érintkezővel ellátott jelfogók (magyarul: relé ) vannak, és igazából a tengely nem is rövidre zárja az áramkört, hanem kisöntöl egy ellenállást. Erre az üzembiztonság miatt van szükség, ugyanis máshol szakadt áramkör esetén nem képződne jel, úgy nézne ki, mintha nem lenne ott vonat. A kövektezményeit mindenki fantáziájára bízom...Naszóval, a blokkzavarra nem nagyon emlékszem már. Ahogy a leírásból nézem, arról lehet szó, hogy megjelenik a vonat egyik irányból és ugyanabba az irányba távozik a blokkból, ahonnan jött. És ez bezavar. Az oldás az egy olyan intézkedés, amivel a zavarjelet megszüntetik. |
|
| Előzmény: 34 | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.07.10 23:36:40 (K) 24. |
| Inkább olvasd el, hogy miről van szó. | |
| Előzmény: 23, Pluto | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.03.29 20:54:16 (Csü) 9. |
| Minél többet gondolkodom ezen, annál inkább arra jutok, hogy a műszer tehetetlenségéről van szó. | |
| benzol | Válasz erre (^) (>) (f) 2007.03.28 22:48:43 (Sze) 4. |
| Egyfelől azt gondolom, hogy ez valóban a műszer tehetetlenségének köszönhető. Másfelől ez már túlmegy azon, amit innen, billentyűk mögül megoldhatnánk. Gondolkodom, hogy kit kérdezzek meg erről, aki végzett már ilyen méréseket. Tulajdonképp az sem rossz már, ha a pillanatnyi sebességet megbízhatóan tudjuk mérni. Annak a görbének adott pontjára illeszkedő érintő meredeksége (magyarul iránytangense) a pillanatnyi gyorsulás. Fentebbiből kiindulva viszont megint oda jutunk, hogy mitől nőne a sebesség (nyugodtan feltételezhetjük, hogy ilyen mérést csak sík terepen végeznek), amikor épp nincs meg a hajtáslánc. Tehát szinte biztosra lehet mondani, hogy valójában egy röpke pillanatra leesik a gyorsulás. Miután beégtem már egy műszaki kérdésben (hiába no, azt nem gyakorlom), így csak kérdés jellegű feltevéseket tennék: -Minden esetben teljesen szétkapcsoljuk a tengelykapcsolót, avagy maradhat némi kapcsolat? Főleg a magasabb sebességfokozatoknál. -Lehet-e szerepe a tengelykapcsoló utáni elemek tehetetlenségének a jelenségben? Arra gondolok, hogy az akkor még esetleg mégsem lassul úgy, vagy ez lehet, hogy hülyeség... |
|
| Előzmény: 3, erga | |
| << < 1 2 3 4 5 >> |